2012. március 15., csütörtök

Az én március 15-ém 2012-ben


Az én március 15-ém 2012-ben
Március 15.: Petőfi, Pilvax Kávéház, Múzeumkert, Nemzeti dal, 12 pont. Mit kíván a magyar nemzet? Ezek a sablonok az ünnepről. Ezt szinte minden magyar ember tudja. Tudja?
1970:  a forradalmi tavasz jegyében ünnepeltük március 15-ét. Egy volt az ünnepek közül. Az iskolában már megtanultuk, Petőfi mikor és hogyan mondta el az esőben a Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dal. Tudtuk, hogy a méltóságos helytartótanács remegni méltóztatott. Majd a forradalmi tömeg kiszabadította Táncsics Mihályt, aki egyébként Stancsicsnak született, szlovák anyától és horvát apától.   
2012. Buda-Pesten több helyen és többféle világnézetben „ünneplik” március idusát. Nem tudunk együtt ünnepelni. Vagy akarunk-e együtt ünnepelni? Ahogy 1848-ban egyként csinált forradalmat Buda-Pesten magyar, horvát, és zsidó…
Hír: Készenléti rendőrök tömege érkezett a Jégbüféhez, ahol szélsőjobbos tüntetők gyülekeztek. A tüntetők felmásztak a kordonokra is, melyek a Milla tüntetéstől választják el őket és „mocskos zsidóztak”, melyre válaszul a millás tüntetők „nácik haza” felkiáltással reagáltak. Két embert előállítottak. Vajon akik a Jégbüfénél zsidóztak azok tudják-e, hogy:
A Nemzetőrségbe nagy számban jelentkeztek a zsidók, népességi arányukhoz képest hétszer többen vettek részt a harcokban. A császári seregek minden elfoglalt városban szigorúan büntették a zsidókat, a szabadságharcban való részvételükért. A hazafias zsidók elleni megtorlás eloszlatta a forradalmi kormány emancipációellenes fenntartásait, utolsó ülésszakán megadta a polgári jogok teljességét a zsidók számára.
A zsidók szabadságharc iránti elkötelezettségéről két nyilatkozat is rendelkezésünkre áll, az elfogultság itt kizárható, mert mindkét megnyilatkozó személy ellenséges táborba tartozott.
Albert Iván: Az 1848/49 - es szabadságharc és a magyarországi zsidóság c. tanulmányából:
Haynau ekként vélekedett a magyar zsidóságról:
„…érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által előmozdították az ottani forradalmat, mely az ő közreműködésük nélkül soha sem nyerhetett volna olyan terjedelmet.”
A másik véleményt Görgey Artúr tábornok fogalmazta meg:
„Fegyelmezettségben, személyes bátorság és szívós kitartásban, tehát minden katonai erényben, derekasan versenyeztek többi bajtársaikkal…”
A szabadságharc alatt a magyar honvédség kereteiben harcoló zsidók számáról becsült adattokkal rendelkezünk. Kossuth Lajos és Einhorn Ignác is 20 ezer főre tette létszámukat. A magyar zsidóság vezetői végig a szabadságharc oldalán álltak, de a zsidóság anyagilag és gazdaságilag is kivette részét a terhekből.
Birnfeld Sámuel Szegeden született, és rabbinak tanult, a Nemzeti Dalt lefordította héber nyelvre is. 1944-ben, a koncentrációs táborban éhen halt. Halála után kerültek elő a hátizsákjából fordításai. 
Szeretném, ha egyszer, március 15-ét újra együtt ünnepelné Buda-Pesten magyar, horvát, és zsidó…