Az én március 15-ém 2012-ben
Március 15.: Petőfi, Pilvax
Kávéház, Múzeumkert, Nemzeti dal, 12 pont. Mit kíván a magyar nemzet? Ezek a
sablonok az ünnepről. Ezt szinte minden magyar ember tudja. Tudja?
1970: a forradalmi tavasz jegyében ünnepeltük március
15-ét. Egy volt az ünnepek közül. Az iskolában már megtanultuk, Petőfi mikor és
hogyan mondta el az esőben a Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dal. Tudtuk, hogy a
méltóságos helytartótanács remegni méltóztatott. Majd a forradalmi tömeg
kiszabadította Táncsics Mihályt, aki egyébként Stancsicsnak született, szlovák
anyától és horvát apától.
2012. Buda-Pesten több helyen és többféle
világnézetben „ünneplik” március idusát. Nem tudunk együtt ünnepelni. Vagy
akarunk-e együtt ünnepelni? Ahogy 1848-ban egyként csinált forradalmat
Buda-Pesten magyar, horvát, és zsidó…
Hír: Készenléti rendőrök tömege érkezett a
Jégbüféhez, ahol szélsőjobbos tüntetők gyülekeztek. A tüntetők felmásztak a
kordonokra is, melyek a Milla tüntetéstől választják el őket és „mocskos
zsidóztak”, melyre válaszul a millás tüntetők „nácik haza” felkiáltással
reagáltak. Két embert előállítottak. Vajon akik a Jégbüfénél zsidóztak azok
tudják-e, hogy:
A Nemzetőrségbe nagy számban
jelentkeztek a zsidók, népességi arányukhoz képest hétszer többen vettek részt
a harcokban. A császári seregek minden elfoglalt városban szigorúan büntették a
zsidókat, a szabadságharcban való részvételükért. A hazafias zsidók elleni
megtorlás eloszlatta a forradalmi kormány emancipációellenes fenntartásait,
utolsó ülésszakán megadta a polgári jogok teljességét a zsidók számára.
A zsidók szabadságharc iránti
elkötelezettségéről két nyilatkozat is rendelkezésünkre áll, az elfogultság itt
kizárható, mert mindkét megnyilatkozó személy ellenséges táborba tartozott.
Albert Iván: Az 1848/49 -
es szabadságharc és a magyarországi zsidóság c. tanulmányából:
Haynau ekként vélekedett a magyar
zsidóságról:
„…érzelmeik és gonosz
cselekvésmódjuk által előmozdították az ottani forradalmat, mely az ő
közreműködésük nélkül soha sem nyerhetett volna olyan terjedelmet.”
A másik véleményt Görgey
Artúr tábornok fogalmazta meg:
„Fegyelmezettségben,
személyes bátorság és szívós kitartásban, tehát minden katonai erényben,
derekasan versenyeztek többi bajtársaikkal…”
A szabadságharc alatt a
magyar honvédség kereteiben harcoló zsidók számáról becsült adattokkal
rendelkezünk. Kossuth Lajos és Einhorn Ignác is 20 ezer főre tette létszámukat.
A magyar zsidóság vezetői végig a szabadságharc oldalán álltak, de a zsidóság
anyagilag és gazdaságilag is kivette részét a terhekből.
Birnfeld Sámuel
Szegeden született, és rabbinak tanult, a Nemzeti Dalt lefordította héber
nyelvre is. 1944-ben, a koncentrációs táborban éhen halt. Halála után kerültek
elő a hátizsákjából fordításai.
Szeretném, ha
egyszer, március 15-ét újra együtt ünnepelné Buda-Pesten magyar, horvát, és zsidó…
